Majd a Szepi megmondja

"A régóta várt - akár a csoportelsőségről, és így a feljutásról is döntő - rangadó akár kiváló mérkőzés is lehetett, sőt minden valószínűség szerint az is volt, hiszen két remek csapat mérte össze erejét. Ennek ellenére ezt nem tudom megítélni, nem tudtam a mai mérkőzést kívülállóként nézni, már-már Véber Gyurit, sőt magát a szőke sziklát, az öreg Mészölyt idézően, extázisban kiabáltam végig a mérkőzést. Elsősorban persze a bíróval, de szerencsére az eredmény ismeretében nincs okunk a játékvezetéssel foglalkozni. Ma CSAPAT voltunk, nem írom le hogy "így, nagy betűvel", mert az buzis lenne:)
Mindenki a legjobbját hozta, és bár így is voltak hibák a védekezésben, de Bence ilyenkor a helyén volt és kisegítette védőit. A meccs hőse szerintem egyértelműen Gyulus volt, nagyon okosan védekezett, rengeteget dolgozott hátul, és a felfutásai is rendre sikeresek voltak. Gólszerzőink között továbbra is éles a verseny a házi gólkirályi címért, kevés szerencsésebb dolog van egy csapat életében, ha hárman fej-fej mellett rúgdossák a gólokat, ráadásul rendre gólpasszokat is jegyezhetünk melléjük.
A csapat utólagos engedelmével szeretném a mai győzelmet, mely egyben a csapat felnőtté válását is jelentette, külhonba szakadt emigráns játékosunknak ajánlani. :)
Vannak még hátra meccsek, most nagyot léptünk a közös cél felé, de még a földön kell maradni, nem szabad elhinnünk, hogy megvan, továbbra is oda kell figyelni minden mérkőzésre. De nem akarom ezzel zárni, úgyhogy inkább:
Szép volt Fiúk!"

/2010.11.04/